az, akit nem is ismersz... (Ha már címnek nem fért ki.
)
Szóval az egész tegnap kezdődött, vagy inkább volt, és egy kívülálló érdektelen ember szemében, talán leginkább a szánalmas jelző lenne rá a megfelelő. Tom tweetelt tegnap, mégpedig a következőt:
"5 mérföld 41 perc alatt. 3ºC és horizontális ónos eső. Angol időjárás: Attól tartok, hogy eltévedtek egyszer. Látjuk egymást holnap.
#útjavítás"
A zárásból azt hiszem érthető, ha arra következtettem, hogy egy dugóban araszol (így bőven van ideje tweetelgetni), épp ezért előbb értettem egyet azon kommentekkel, amik arra hívták fel becses figyelmét, hogy nem biztos, hogy kifizetődő vezetni és mobilt nyomkodni egyszerre, mint azzal, aminek írója igencsak "kulturált" módon közölte azon óhaját, hogy Tom vonszolja vissza a seggét a házába. Valaki azonban megírta, hogy amikor először látta a tweetet, azt hitte Tom a futásról beszél, és nem sokkal később megérkezett a reakció is, hogy igen, pontosan arról beszélt. Hát nem tudom, az én első reakcióm nem az volt, hogy nem semmi 41 perc alatt 8,5 km-t lefutni, hanem az, hogy, TOM, NEKED TELJESEN ELMENTEK OTTHONRÓL????!!!! Most gondoljuk végig logikusan... Kint olyan szinten fúj a szél, hogy vízszintesen esik az eső, ami nem is akármilyen eső, hanem egyenesen ónos. Három fok van, ami testvérek között sem meríti ki a meleg fogalmát, de még csak a tűrhető hőmérsékletet sem nagyon... Igazán tiszteletre méltó Tomtól, hogy jó kondiban tartja magát, meg az is, hogy fitt akar lenni, és fut. Az is nagyon szép, hogy ezen tevékenység elvégzésében törekszik a folyamatosságra... De akkor is! Tényleg elmentek otthonról? Ónos esőben futni, amikor az emberek többsége, ha ilyenkor kénytelen az utcára menni, akkor is csak csoszog, vagy legalábbis araszol? Nem pedig futkos, mint valami elmebeteg? A másik, meg, hogy szélviharban? Sem megfáznia nem sikerült még ezen a télen, sem a nyakát szegnie, így gyorsan nekifogott a hiány pótlásának? Végül is, ha dob egy hátast, abszolút élőben kipróbálhatta volna a szituációt amit Lokiként eljátszott. Azt hiszem annál hitelesebben nem is pisloghatna és höröghetne a földön, mint egy ilyen, futás közben elcsúszok az ónos eső jegén, és hanyatt esek mutatvány után. Plusz a szél. Szemből fúj?: oltára mazochizmus. Hátulról?: nem is olyan nagy kihívás a futás. Oldalról?: akkor megkérdőjelezhető a 8,5 km, mert lehet a valóságban csak négyet futott, a többi meg a cikázásból jött ki, amivel arra törekedett, hogy egyenes vonalban haladjon.
Én meg amikor megtudtam, hogy futott, majdnem agyvérzést kaptam! Ez nem sportolás volt! Ez futásnak álcázott öngyilkossági kísérlet volt! Annyian vannak oda érte, hogy megszámolni is kár, ő meg azon kísérletezik, hogy vajon sikerül-e kitörnie a nyakát vagy megbetegednie, míg az extremitással kapcsolatos igényeit elégíti ki. Kihívás kell neki? Extrém helyzet? Még egy ilyen ötlet, és nagyon is konkrét ötletem lesz arra, hogy miért is akarok Londonba menni. Megrázom, mint Krisztus a vargát! El akar halálozni? Nem kell azért futni menni! Még egy ilyen, és ingyen és bérmentve oldom meg a gondját! Bele fogom fojtani egy kanál vízbe! Szóval még egy ilyen kreatív ötlet, és én simán kinyírom!
Oké... Most, hogy ki hisztizhettem magam, már is sokkal jobb... Egy öröm volt!
Bye!